A kitermelt nyersolaj teljes mennyiségének csak nagyon kis részét, alacsony egyszámjegyű részét használják fel műanyaggyártásra. Mindazonáltal tény, hogy Földünk fosszilis erőforrásai korlátozottak. Fontos, hogy ezeket a nyersanyagokat felelősségteljesen használjuk fel, és a körforgásos gazdaság szellemében minél gyakrabban és minél hosszabb ideig újrahasznosítsuk őket. Ezt a használt műanyag csomagolások újrahasznosítása teszi lehetővé. Az úgynevezett bioalapú műanyagok megújuló nyersanyagokból, például mezőgazdasági hulladékból készülnek, és a jövő életképes alternatíváját jelentik.

A bioalapú műanyagok megújuló nyersanyagokból készülnek, amelyek lehetnek például mezőgazdasági vagy élelmiszeripari hulladékok. A hagyományos műanyagok viszont fosszilis erőforrásokon, például kőolajon vagy földgázon alapulnak. A bioalapú műanyagok használata így kíméli Földünk fosszilis erőforrásait. Fontos, hogy a termelésben olyan nyersanyagokat használjanak fel, amelyek nem versenyeznek az élelmiszertermeléssel.

Ez az állítás csak néhány területen igaz. Valójában sok termék a funkcionális csomagolásra támaszkodik. A műanyag csomagolás megvédi a termékeket a szállítás közbeni sérülésektől, lehetővé teszi a higiénikus tárolást, és sok esetben meghosszabbítja az eltarthatósági időt. Ezt otthon is könnyen kipróbálhatja: Tegyen egy becsomagolatlan és egy fóliába becsomagolt uborkát a hűtőbe. Azt fogja tapasztalni, hogy a fóliába csomagolt uborka több nappal tovább marad friss és fogyasztható, mint a csomagolatlan. Ez nagyon sok élelmiszerre vonatkozik, ezért a csomagolás tehát szerepet játszik az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben. Mivel a csomagolás környezeti hatása sokszorosan kisebb, mint az élelmiszertermelésé és a pazarlásé.

Ez a napraforgóhéjból származó nyersanyag (Golden Compound green) tulajdonságai miatt csak bizonyos gyártási technológiákhoz alkalmas. Ásványvizes palackot sem lehetett belőle készíteni, hogy csak egy példát említsünk. Szakértőink mindig pontosan ellenőrzik, hogy melyik műanyag melyik termékhez alkalmas. A házilag komposztálható anyag egyetlen egyszerű okból kifolyólag alkalmas a kávékapszulákhoz: A kapszula használata után a kávézacc a csomagolásban marad. A komposztálás során humusz lesz belőle.

Mindig a csomagolandó terméktől függ, hogy melyik csomagolóanyag a legmegfelelőbb vagy melyik a szükséges. Minden terméknek más-más követelményei vannak a tartósság, a környezeti hatások elleni védelem vagy a szállítás tekintetében. Feladatunk, hogy az adott igényekhez a legjobb és egyben a leginkább fenntartható csomagolási megoldást dolgozzuk ki. A jövőben ez lehet a papírpalack is. Sok termék azonban nagy valószínűséggel még sokáig, ha nem is mindig, de továbbra is a műanyag csomagolásra fog támaszkodni.

Vannak olyan tudományos tanulmányok, amelyek ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Az úgynevezett életciklus-értékelések értékelik a csomagolóanyagok környezeti hatását. A műanyagból készült csomagolások nagyon könnyűek és mégis funkcionálisak, általában jól újrahasznosíthatók, és összességében alacsony a környezeti hatásuk, ha nem dobják ki őket hanyagul a természetbe. Ez az oka annak, hogy a műanyag csomagolások általában jobban teljesítenek az életciklus-értékelésekben, mint az üvegpalackok, italos kartondobozok vagy fémdobozok.

A műanyagból készült csomagolás nagyon könnyű, törésálló és lehetővé teszi a termékek biztonságos és higiénikus szállítását. Az alacsony súly már a szállítás során is megtakarítja az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az ALPLA számos ügyféllel házon belüli üzemekben, gyakorlatilag egymás közvetlen szomszédságában dolgozik, ami további előnyöket jelent a környezet számára. Sok méretstabil műanyag csomagolás is nagyon jól és indokolt energiaráfordítással újrahasznosítható.

A műanyagnak nem kell visszariadnia az üvegből vagy fémből készült alternatívákkal való összehasonlítástól. A műanyag azonban erősen kereszttűzbe került a tömeges környezetszennyezés miatt. Fontos, hogy minden csomagolóanyagot tények és ne érzelmek alapján ítéljünk meg. A műanyag fenntartható erőforrás, ha felelősségteljesen használják, és használat után visszakerül a termelési ciklusba. Az újrahasznosítható anyagot semmiképpen sem szabad gondatlanul a természetbe dobni. Ezért fogunk továbbra is nagymértékben befektetni az újrahasznosításba és saját újrahasznosító üzemeinkbe.

Éppen ellenkezőleg, ez új problémákat okozna. Ennek oka, hogy az alternatív anyagok, például az üveg vagy a fém általában nem klímabarátabbak, vagy más gyenge pontjaik vannak, és nem is kerülhetnek a környezetbe. Sokkal fontosabb lenne világszerte kiállni a használt műanyag csomagolások és termékek begyűjtéséhez és újrahasznosításához szükséges infrastruktúra kiépítése mellett, valamint a működő körforgásos gazdaság előmozdítása valamennyi ágazatban.

Tilalmak helyett, inkább azon kellene elgondolkodni, hogyan lehetne előmozdítani az innovációt. A politikusokat felszólítják, hogy teremtsenek egyértelmű keretfeltételeket, hogy a vállalatok célzottan a megfelelő technológiákba fektethessenek be, és hozzájárulhassanak a működő körforgásos gazdaság megvalósításához.

Ezt nem lehet általánosítani. A csomagolóanyagok életciklus-értékelése még azt is kimutatta, hogy a nagy arányban újrahasznosított anyagot tartalmazó eldobható palackok környezeti hatása kisebb, mint az újrahasználható üvegpalackoké. Az újrahasználható tartályok esetében fontos tényező a szállítási távolság. Az üvegpalackok sokkal nehezebbek, mint a műanyag palackok, és szállításuk során nagyobb mértékben bocsátanak ki üvegházhatású gázokat. A visszaváltható palackokat azonban gyakran nagy távolságra szállítják tisztításra, újratöltésre és végül vissza a kiskereskedőhöz. A tisztítási folyamat olyan vegyi anyagokat igényel, amelyek szintén károsak a környezetre.

Nem, az ALPLA nem használ semmilyen egészségre veszélyes anyagot a műanyag csomagolás gyártása során. Gyártóüzemeink megfelelnek a vonatkozó előírásoknak, és rendszeresen ellenőrzik őket. Különösen az élelmiszerek és italok csomagolására vonatkozó előírások nagyon szigorúak.

Sajnos sok országban nincs megfelelő infrastruktúra a használt csomagolóanyagok és/vagy termékek összegyűjtésére, válogatására és újrahasznosítására. Így a hulladék gondatlanul kerül a természetbe, és végül a folyókon keresztül a világ óceánjaiba kerül. A világ óceánjaiban lévő műanyag nagy része tíz folyóból származik (ezek közül nyolc Ázsiában, kettő Afrikában található). Mi az ALPLA-nál pontosan itt szeretnénk nekifogni, és ezekben a régiókban újrahasznosító üzemekbe és gyűjtőrendszerekbe is beruházni.

Az ALPLA aktívan és passzívan részt vesz ebben. Egyrészt pénzügyileg támogatjuk azokat a szervezeteket, amelyek elkötelezettek a tengerszennyezés elleni küzdelemben. Másfelől jelenleg is nagymértékben előmozdítjuk újrahasznosítási tevékenységeink bővítését világszerte. Olyan házon belüli projekteket valósítunk meg, mint például a „Zero Pellet Loss” és hozzájárulunk a társadalom tudatosságának növeléséhez is. A használt műanyagoknak értékük van, és nem szabad értéktelen hulladéknak tekinteni őket. Ennek előfeltétele ezt a fogyasztók megértsék, valamint az újrahasznosítható anyagok gyűjtéséhez és válogatásához szükséges infrastruktúra.

A biológiailag nem lebomló műanyag nem korhad el. A természetben az évek során egyes összetevőkre bomlik le. Becslések vanna arról, hogy ez mennyi ideig fog tartani. Egy műanyag zacskó 10-20 évig úszik a tengerben, egy polisztirol pohárnak 50 évbe telik, mire szétesik. Egy PET-palack 450 év alatt bomlik le, egy horgászzsinór 600 év alatt. A végkövetkeztetés mindig ugyanaz: A műanyagból készült csomagolásokat és egyéb termékeket megfelelően kell ártalmatlanítani, és nem szabad megengedni, hogy a környezetbe kerüljenek.

Egyre többen feltételezik tévesen, hogy a műanyag csomagolás elhagyása védi az éghajlatot. Gyakran ennek ellenkezője igaz: A műanyag betiltásával vagy elhagyásával más anyagokat használnak, amelyek valójában negatívabb hatást gyakorolnak az éghajlatra.

Az olyan nagy CO₂-kibocsátókkal összehasonlítva, mint a közlekedés vagy az élelmiszertermelés, a műanyag csomagolások hozzájárulása az éghajlatváltozáshoz igen csekély. Egyes fogyasztók hozzáállása a műanyagokhoz ezért szinte bizarr. A műanyag zacskók nélkülözését jelentős hozzájárulásnak tekintik az éghajlatbarát élethez, ugyanakkor az emberek semmilyen körülmények között nem akarnak lemondani az éves hosszú távú légi utazásaikról.

Az Európai Unió adatai szerint 2016-ban az összes műanyag csomagolás 42 százalékát hasznosították újra, míg 2005-ben ez csak 24 százalék volt. Véleményünk szerint a használt műanyag kiváló újrahasznosítható anyag, még következetesebben kellene válogatni és újrahasznosítani. Az ALPLA világszerte támogatja ezt a célt saját újrahasznosító üzemeivel és együttműködéseivel.

Az új csomagolások kifejlesztésekor az „Újrahasznosításra tervezés” elveit alkalmazzuk. Szakértőink már az életciklus kezdetétől fogva gondoskodnak arról, hogy a műanyag csomagolás a lehető legjobban alkalmas legyen az újrahasznosításra. A kompozit anyagokból vagy többrétegű fóliákból készült csomagolások gyakran problémásak. Csak nagy erőfeszítéssel lehet őket újrahasznosítani. Erre is van már válaszunk, és kifejlesztettünk egy zacskószerű, HDPE-ből készült utántöltő csomagot, amely 100 százalékban újrahasznosítható.

Célunk, hogy 2025-re minden általunk gyártott csomagolás száz százalékban újrahasznosítható legyen. Az általunk használt műanyagtípusok - túlnyomórészt PET (54%)* és HDPE (39%)*, valamint jóval kisebb mennyiségben PP és LDPE - alapvetően jól újrahasznosíthatóak. Mindazonáltal néhány területen van még mit javítani: Például, ha a palack és a kupak különböző anyagokból készül, vagy olyan adalékanyagokat adnak hozzá, amelyek befolyásolhatják az újrahasznosított anyagok minőségét. A következetes „Újrahasznosításra tervezés” révén az elkövetkező években optimalizáljuk csomagolási megoldásainkat ebben a tekintetben.

[*2020. évi számadatok, aránya a teljes anyagfelhasználásban]

Az újrahasznosítás zárja a körforgást, és megakadályozza, hogy a használt műanyag csomagolás a környezetbe kerüljön. Az újrafeldolgozott anyagokból új csomagolást lehet előállítani, így a műanyagok alapanyagaként felhasznált fosszilis és megújuló erőforrásokkal egyaránt takarékoskodni lehet. Emellett az újrahasznosítás jelentősen hozzájárul az éghajlatvédelemhez is. Az újrahasznosított műanyagok akár 90 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázkibocsátást okoznak, mint a primer anyagok.

A műanyaghulladékot csak akkor szabad elégetni, ha sem a mechanikai, sem a kémiai újrahasznosításnak nincs ökológiai és gazdasági értelme. Ebben az esetben a hulladék termikus újrahasznosítása jobb, mint a hulladéklerakás, így legalább a műanyag kalorikus energiája hő formájában hasznosul. A hulladéklerakást lehetőleg teljesen el kell kerülni. Az újrafeldolgozó létesítmények világméretű bővülésének, valamint a válogatási és újrafeldolgozási technológiák egyre jobbá válásának köszönhetően azonban az újrafeldolgozási arányok folyamatosan nőnek.

A csomagolás gyártásához kizárólag erre a célra engedélyezett anyagokat használunk. Nagyon szigorú előírások érvényesek különösen az élelmiszer- és italcsomagolásokra, és ez természetesen az újrahasznosított anyagokra is vonatkozik. Az ALPLA és külső partnerei rendszeresen ellenőrzik a minőséget.

Tudományos tanulmányok szerint a nagy arányban újrahasznosított műanyagot tartalmazó csomagolásoknak kisebb a környezeti hatása. Ennek az oka: Az újrahasznosított anyagok előállítása kevesebb üvegházhatású gázkibocsátással jár, mint az új anyagok előállítása. Ez nagyon pozitív hatással van a magas újrahasznosított tartalmú csomagolások ökológiai mérlegére.

Vannak már olyan csomagolások, például ásványvíz vagy akár tisztítószerek, amelyek 100 százalékban újrahasznosított műanyagból készülnek. Az újrahasznosítási arányok azonban jelenleg nem elég magasak ahhoz, hogy a csomagolás előállításához szükséges teljes anyagszükségletet fedezzék. Az újrahasznosított anyagok aránya a csomagolásban tovább fog nőni – nem utolsósorban a vonatkozó jogszabályok miatt. Mindazonáltal az új anyagok bizonyos hányadára a jövőben is szükség lesz.

A primer mikroműanyagokat iparilag állítják elő, és sokféle termékben, például kozmetikai vagy tisztítószerekben használják fel. Másodlagos mikroműanyagok akkor keletkeznek, amikor a műanyagok a környezetbe kerülnek és ott lebomlanak, vagy amikor a szintetikus szálakból készült ruhákat kimossák. A mikroműanyagok másik igen jelentős forrása a környezetben a gépjárművek gumiabroncsainak kopása.

Információink szerint jelenleg nincs egyértelmű tudományos bizonyíték erre vonatkozóan. Az elsődleges és másodlagos mikroműanyagok forrásait azonban csökkenteni kell. Termékeink esetében ez a következőket jelenti: A használt csomagolások összegyűjtése és újrahasznosítása. Semmilyen körülmények között nem kerülhetnek a környezetbe, ahol másodlagos mikroműanyagokká bomlanak le.

Olyan termékek, amelyek betöltötték rendeltetésüket, vagy amelyeket a végfelhasználó már nem tud használni.

Műanyaghulladék kezelése és újrafeldolgozása az eredeti rendeltetési vagy egyéb felhasználási célok szerint. Az energetikai újrahasznosítás itt kizárt.

Műanyag hulladék feldolgozása másodlagos nyersanyaggá vagy termékké az anyag kémiai szerkezetének jelentős megváltoztatása nélkül.

A kémiai újrahasznosítás lebontja a műanyag hosszú láncú molekuláinak szerkezetét. Tisztítás és feldolgozás után a molekuláris töredékek újra felhasználhatók műanyagokhoz vagy más vegyületekhez. Különféle eljárások léteznek.

A biológiailag lebomló műanyagok ellenőrzött mikrobiológiai kezelése aerob vagy anaerob körülmények között (oxigénnel vagy anélkül).

Műanyaghulladék feldolgozása az eredeti rendeltetésének megfelelően vagy más felhasználási célokra, beleértve az energetikai hasznosítást is.

A csomagolás újratöltése vagy újrafelhasználása eredeti rendeltetésének megfelelően, úgynevezett „segédtermékek”, például speciális utántöltő csomagok segítségével vagy anélkül.

Kifejezetten többszöri használatra vagy újrahasználati rendszerben történő körforgásra tervezett csomagolások vagy csomagolóelemek.

A csomagolási megoldások vagy csomagolási összetevők akkor nevezhetők újrahasznosíthatónak, ha a gyakorlatban és nagy mennyiségben alkalmasak a Post-Consumer-anyagok gyűjtésére és válogatására, valamint az újrahasznosítási folyamatokra.

Regranulátum akkor keletkezik, amikor a használt műanyagokat (más néven Post-Consumer-anyagokat) újra feldolgozzák. Az ALPLA az úgynevezett „palacktól palackig” elvet támogatja, amelynek során a használt csomagolásokból vagy palackokból új, teljesen működőképes csomagolási megoldásokat hoznak létre. A downcycling esetében viszont kevésbé jó a végtermék minősége, erre példa az újrahasznosított anyagok textillé vagy pántszalaggá történő feldolgozása.

A biológiailag lebomló anyagok aerob vagy anaerob körülmények között (oxigénnel vagy anélkül) lebomolhatnak, miközben víz, a természetben előforduló gázok, például CO₂ és metán, valamint biomassza szabadul fel. A biológiai (különösen az enzimatikus) aktivitás szinte minden anyag kémiai szerkezetét megváltoztatja. Ezért fontos pontosan meghatározni azokat a környezeti feltételeket, amelyek között a lebontás végbemegy. Fontos paraméter itt az időtartam, amely az anyagtól függően változik. A biológiailag lebomló műanyagoknak nem feltétlenül kell megújuló nyersanyagokból készülniük (lásd „Bioalapú/növényalapú műanyagok”), a kőolajalapú anyagok is lehetnek biológiailag lebomlóak.

A komposztálható műanyag baktériumok vagy más élő szervezetek tevékenysége révén vízzé, a természetben előforduló gázokká (például CO₂ és metán), valamint biomasszává bomlik. Ezt más komposztálható anyagokkal összehasonlítható módon kell elvégezni, látható vagy mérgező maradványok hátrahagyása nélkül. Ahhoz, hogy egy anyagot „komposztálhatónak” lehessen nevezni, meg kell felelnie bizonyos irányelveknek, amelyekre országonként és régiónként eltérő szabványok vonatkoznak. A komposztálható műanyagokat a szerves hulladékgyűjtőbe kell dobni, nem pedig a kerti komposztba. Lásd még „Otthon komposztálható műanyag”.

Az otthon komposztálható műanyag baktériumok vagy más élő szervezetek tevékenysége révén a kerti komposzton vízzé, szén-dioxiddá (CO₂) és biomasszává bomlik le. Ezek a speciálisan tanúsított anyagok meghatározott időn belül lebomlanak, és nem hagynak látható vagy mérgező maradványokat a kerti komposztban.

Az ALPLA jelenleg a német Golden Compound anyaggyártó Golden Compound anyagát dolgozza fel kávékapszulákká. Ez az anyag TÜV tanúsítvánnyal rendelkezik az „ok compost home” és az „ok biodegradable soil” szerint (TÜV Austria Belgium NV No. S0464 OK Compost Home). A kerti komposztba helyezhető, ahol maradék nélkül lebomlik. Az anyagban található őrölt napraforgómaghéj a komposztálás során újra humusszá alakul.

A szerves anyagok bomlási folyamata mikrobiális emésztéssel komposzt előállítása céljából. A folyamathoz a szerves hulladéknak megfelelő hőmérsékletre, valamint bizonyos mennyiségű vízre és oxigénre van szüksége. A komposzt többek között talajtrágyaként is használható.

A bioalapú vagy növényalapú műanyagok teljesen vagy részben megújuló nyersanyagokból állnak. A bioalapú polimerek például cukorból, cellulózból vagy keményítőből nyerhetők. Az ALPLA számára fontos, hogy az alapanyagok ne versenyezzenek az élelmiszeriparral, ideális esetben a hulladéktermékeket használják fel. A megújuló nyersanyagok használata kíméli a fosszilis erőforrásokat és csökkenti a CO₂kibocsátást. A bioalapú nem azonos a biológiailag lebomlóval, lásd „Biológiailag lebomló műanyag” és „Komposztálható műanyag”.